Program


Beethoven 250 - az összes cselló-zongora mű II. rész

Beethoven 250 - az összes cselló-zongora mű II. rész

komolyzenei koncert élőben az Uránia színpadán, 90 perc, 2021
Előadja: Szabó Ildikó - cselló, Lajkó István - zongora

A program:

7 variáció Mozart: A varázsfuvola című operájának „Bei Männern, welche Liebe fühlen…” duettjére, WoO 46
g-moll szonáta Op. 5/2

- szünet -

Beethoven: 12 variáció Händel Judás Maccabeus témájára WoO 45
A-dúr szonáta Op. 69

Szabó Ildikó ajánlása:

Op. 5-től Op. 102-ig, a “koraitól” a “kései” alkotókorszakig kapunk esszenciát Beethoven-művekből. Beethoven már az Op. 5 két szonátájával is bizonyítja kompozíciós képességeit, melyekkel teljesen új területre lép, és egyidejűleg felállítja a saját maga és az utókor számára is a mércét. Hogy Beethoven a zenetörténetben mennyire egyedülálló, annak egyik bizonyítéka a cselló-zongora szonáták létezésének ténye. „Új testamentuma” születik a hangszerkombinációnak, új formák és feltétlen kifejezőerő jellemzi a műveket. Sokan elfelejtik, hogy Beethoven tekinthető a klasszikus csellószonáta, mint műfaj, megteremtőjének. A hegedűszonátáknál Mozart jó példaként követhető, de Bach gambaszonátái csak korlátozott mértékben használhatók modellként. Az áttörés, a “koncertező cselló” emancipációjához hozzájárul az első két szonátához hasonlóan a porosz udvari látogatáshoz köthető Variációk Händel egy népszerű témájára, melyet szorosan követnek Mozart egy-egy Varázsfuvola témájára írt variációi. Míg az első szonátáknál Beethoven nem hagyott kétséget afelől, hogy virtuóz zongoristaként mutatkozhasson be turnéi alatt, addig a centrális A-dur szonáta, mely közvetlenül az 5. és 6. szimfónia után született, az arany középút: már valóban két egyenrangú hangszer párbeszédét hallhatjuk. A csellószonáták sorozata az Op.5-ös kezdethez hasonlóan zárul, az Op. 102 szonátapárjával. A formai újítások itt sem maradhatnak el - több, mint 200 évvel a komponálásuk után is sötétben tapogatózunk, mi lehetett a mester valódi szándéka, előadóművészek és zenetudósok gyakori szenvedélyes vitatémájává válnak a tételszámok,- és szerkezetek. Beethoven maga a C-dúr szonátát “szabad szonátának” nevezi. Párja, a D-dúr első ránézésre hagyományosabb, klasszikus háromtételes műnek tűnhet, ám a 3. tétel kettős fúgája mind a mai napig elképesztően modern hangzású.

 Összeségében kijelenthető, hogy mi csellisták nagyon szerencsések vagyunk, hogy Beethoven mindhárom alkotói korszakában gondolt a hangszerünkre, és ilyen műveket hagyott ránk. Különleges alkalom, hogy egymást követő két este felhangozhat mind az 5 szonáta és a 3 variáció, mely remek lehetőség, előadók és közönség számára egyaránt, egy izgalmas zenei és életrajzi utazáshoz Beethoven belső világába.

Az előadókról:

Szabó Ildikó Budapest, Berlin és Weimar zeneművészeti akadémiáin tanult. Szólistaként fellépett a Budapesti Fesztiválzenekarral Fischer Iván vezényletével, a Nemzeti Filharmonikus Zenekarral, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával, a Liszt Ferenc Kamarazenekarral, a Concerto Budapesttel, a Martinů Filharmonikus Zenekarral, a Magdeburgi Filharmóniával és a Hamburgi Szimfonikusokkal. Rangos fesztiválok meghívottja.
A Pablo Casals Nemzetközi Csellóversenyen II. díjat, közönségdíjat és 7 különdíjat nyert. Díjazottja a Német Zenei Versenynek, a TONALi Grand Prix-nek, valamint 1. helyezettje a Popper, a Janigro és a Liezen Nemzetközi Versenyeknek. 2013-ban elnyerte a Junior Prima díjat. A Fischer Annie Zenei Előadóművészeti Ösztöndíj 2020. évi díjazottja.
A klasszikus repertoár mellett elhivatott előadója a kortárs zenének, rendszeresen dolgozik együtt Eötvös Péterrel és Kurtág Györggyel. Egy Antonio Sgarbi (1894) csellón játszik a Német Zenei Alapítvány támogatásának köszönhetően.

Lajkó István 2007-ben kitüntetéssel diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zongora szakán, majd 2014-ben summa cum laude minősítéssel szerzett doktori címet. További tanulmányokat Hannoverben, a New York-i Juilliard School of Music-on és Weimarban. Több mint egy éven át volt a kölni Zene- és Táncművészeti Főiskola professzorhelyettese, jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem adjunktusa. Számos hazai és nemzetközi verseny győztese és díjazottja, 2017-ben elnyerte a Magyar Állami Eötvös Ösztöndíjat posztdoktori kutatásához. 2018-ban a Liszt Ferenc Társaságtól nyert Nagydíjat a Hungaroton gondozásában megjelent lemeze, amelyen Liszt Faust-szimfóniájának Carl Tausig-féle zongoraátirata hallható a múzeumunkban lévő kézirat alapján.

Ajánló


olasz dokumentumfilm, 90 perc, 2020 eredeti nyelven, magyar felirattal

Madres paralelas spanyol dráma, 123 perc, 2021 spanyol nyelven, magyar felirattal

magyar politikai krimi, 127 perc, 2021

Pénztárnyitás: az első előadás előtt 30 perccel.
Pénztárzárás: az utolsó előadás kezdetét követően 15 perccel.
A kávézó, a mozi nyitvatartási ideje alatt ismét üzemel.

© Uránia Nemzeti Filmszínház
Az Art-Mozi Egyesület tagmozija